Nos, én vagyok az. Ja, ezt biztosan észrevetted. Gondolkodtam azon, hogyan jönnek létre a dolgok. Hogy hol kezdődnek el, és hol érnek véget. Aztán rém érdekes volt a felismerés. Semmi sem kezdődik el. És semminek nicsen vége. Ez az! Valami akkor kezdődik el, amikor felismerjük. Észrevesszük. És akkor lesz vége, amikor lecsukjuk a szemünk. Elfelejtjük.
Az emlékezés nem nekik fontos. A fényt nem nekik gyújtjuk. Magunknak. Mert azt hisszük, egyedül vagyunk. Pedig nem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése