Sok-sok kemény, munkával töltött nap, hét van mögöttem, mögöttünk. De megérte! Aki ott volt, láthatta, érezhette. Őszintén mondom, nem számítottam arra, ami történt. Egészen elmerültem a folyamatban, ki gondolt arra, milyen lesz a fogadtatás? Az alkotás öröme, a felszabadulás, az önkifejezés öröme mellett az elfogadás és a meglepetés örömével néztünk szembe. Köszönöm mindenkinek, aki mellettem, mellettünk állt! Csodás est volt! Annál is inkább, mert most tudatosult bennem igazán, hogy csak akkor érek valamit magam számára, ha nem alkuszom meg. Mert az már nem én lennék. Ezt már régebb is mondtam Neked, de ma talán még időszerűbb: fontosabb vagy annál. Jójó, tudom, hogy utálod, amikor ezt mondom, s nem is akarod érteni, de ez így van nagyon jól, mert a pillanat mindent meghoz, amit kell. Csak benne kell élni. Azért köszönöm Neked azt a pillanatot.
2 megjegyzés:
Hűha! Én mondtam menj színésznőnek, dehát nincs akinek beszélni...Ez a kép nagyon nagyszerű! Granulálok.
Hat, igy jartam, de az eletben azert szepen alkalmazom:)
Megjegyzés küldése