Na, hát én már nagyon unom a telet, mégis még a ma esti sétánál is jégdarabok potyogtak a fejemre. Azonban, úgy tűnik, amióta Mazsoláról leevettük a téli gumikat, mégiscsak kitavaszodott kicsit. Persze, lehet, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz, de mostanában Mazsola olya szomorú, gondoltam, talán ennek örülne egy kicsit. A hét végén Vármezőben anyuékkal az erdőben sétáltunk, és virágokat kerestünk a vastag, puha avarban. Hát igen, van, aki őzek után jár az erdőn, és van, aki virágok után. És találtunk!
2009. március 23.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)